Faévgyűrűk

---

Kapcsolattartó

Dr. Kern Zoltán

A mérsékelt és hideg övben, valamint a szubtrópusi területek egy részén, egy naptári éven belül élesen elválik egymástól egy nyugalmi és egy produktív vegetációs periódus. Ilyen körülmények között a fásszárú növényeknél ez a változás jól azonosítható szöveti különbségeket eredményez a faanyagban. Az egy naptári évben keletkezett növekmény egy gyűrű alakú zónaként figyelhető meg a fa sugárirányú keresztmetszetén. Tehát minden egyes ilyen évgyűrű a múlt egy jól definiált időszeletét képviseli.

Ha ismerjük egy évgyűrűsorozat valamelyik évgyűrűjéhez tartozó naptári dátumot, akkor egyesével lépegetve a korábbi évgyűrűkhöz is pontos naptári dátum rendelhető, és az adott évgyűrűre jellemző fizikai (pl. szélesség, sűrűség) vagy kémiai (pl. ¹³C/12C arány, Pb koncentráció) adatokból idősor készíthető.

Az élő fákból alkotott kronológiához idősebb, holt fákból származó mérési sorokat illesztve, a fák biológiailag lehetséges élettartamánál lényegesen hosszabb alapkronológia állítható elő.

Egyéb helyettesítő jellegű klímaadattal szemben a faévgyűrűk nagy előnye a nagyon pontos, éves időfelbontású korskála.

Dendrokémia

---

Az alapgondolat, mely az évgyűrűk kémiai elemzését célzó diszciplínát életre hívta az, hogy az egyes évgyűrűk faanyagukban rögzítik a keletkezésükkor a környezetükre jellemző kémiai állapotot. Az alaposabb kutatások eredményei rámutattak, hogy ez a feltevés csak bizonyos feltételek mellett igaz, de a fafaj és a mintavételi helyszín körültekintő megválasztása esetén megvan a lehetőség, hogy a faanyag nyomelem-összetételének vizsgálatával nyomozzuk a kémiai környezet bizonyos múltbéli változásait.

Izotóp dendroklimatológia

---

A faévgyűrűk stabil szén, oxigén és hidrogén izotópos összetételét vizsgáljuk. A nehéz és könnyű izotópok beépülésének aránya a faanyagba a faévgyűrű keletkezésekor uralkodó környezeti tényezők függvénye. Ez azt jelenti, hogy a faévgyűrűkből nyert izotóparányok a múltbéli környezet és klíma viszonyokra vonatkozó adatokat szolgáltathatnak. Részletes módszertani leírás itt olvasható: https://doi.org/10.1556/24.2023.00134

Kapcsolódó publikációk

---

• https://doi.org/10.1016/j.dendro.2025.126365
• https://doi.org/10.1016/j.dendro.2023.126061
• https://doi.org/10.1038/s43247-022-00605-4
• https://doi.org/10.1016/j.quaint.2012.05.037
• https://doi.org/10.1016/j.dendro.2009.06.005