Kozmogén izotópos geokronológia és felszínfejlődés


Kontakt személy, kapcsolódó laboratórium

Ruszkiczay-Rüdiger Zsófia, PhD

A jelenlegi felszínt létrehozó folyamatok, a szél- és a folyóvízi erózió, a magasabb hegységekben a glaciális erózió felszínalakító tevékenysége a mindenkori éghajlat függvényében változik. Ezek megismerése mellett a szerkezeti mozgások szerepének felismerése és az éghajlat-vezérelt tendenciáktól való elkülönítése elengedhetetlen a jövőben várható folyamatok előrejelzéséhez. A felszínformák korának és fejlődési ütemének számszerűsítésére a izotóp-geokronológia módszereit bevetve keressük a választ.

A litoszférában helyben keletkező kozmogén izotópok a Földet a világűr felől folyamatosan minden irányból érő kozmikus sugárzás hatására a felszíni és felszínközeli kőzetben keletkeznek. Ezek olyan ritka izotópok, melyek felhalmozódása a kőzetekben arányos azzal az idővel amit az adott kőzetfelszín a kozmikus sugárzásnak kitett helyzetben eltöltött. Alkalmasak a felszínformák és üledékek korának közvetlen meghatározására, valamint a felszín lepusztulási ütemének számszerűsítésére ezertől néhány millió évig terjedő időskálán.

A kozmogén izotópos kutatások főbb témakörei


Paleoglaciológia

Az egykori eljegesedések idejének, a jég visszahúzódás ütemének meghatározása a Pannon-medencét környező hegységekben (Déli-Kárpátok, Balkán-félsziget). Az egyes stádiumokhoz tartozó jégárak felszínének rekonstrukciója és a glacioklimatológiai törvényszerűségek alapján az egykori anyagmérleg-változások és éghajlati viszonyok megismerése.

Néhány releváns publikáció:

Folyóbevágódás, kiemelkedéstörténet, paleohidrológia, karsztfejlődés

Folyóteraszok, folyóvízi üledékek

A Pannon-medence vízhálózatának gerincét jelentő Duna a Dunántúli- és az Északi-középhegység vonulatai között, a hegységek kiemelkedésével lépést tartva bevágódott. Völgyének legismertebb szakasza az emelkedő terület tengelyvonalában kialakult Dunakanyar. A kozmogén izotópos geokronológia lehetővé tette e bevágódás kezdetének, majd egyes szakaszainak kormeghatározását, és így a bevágódás ütemének számszerűsítését. A folyóvízi üledékek datálásával emellett lehetséges a völgyhálózat és az egykori lefolyási irányok megváltozásának datálása és így egykori hidrológiai viszonyok megismerése.

Néhány releváns publikáció:
Karsztfejlődés, barlangi üledékek kormeghatározása

Felszíni patakok hordalékának barlangokba való bemosódása és lerakódása különböző járatszinteken fontos információt ad nem csak a barlangok fejlődéséről, hanem az ezekhez köthető felszíni karszt fejlődéséről is. Kormeghatározásukkal nem csak a barlangjáratok minimum kora becsülhető, hanema felszíni vízrajzi változások, vízhálózat átrendeződés, völgybevágódás folyamatainak időrendje rekonstruálható és ezekhez köthetően a terület lepusztulásának ütemére és kiemelkedéstörténetére is számszerű adatok nyerhetők.

Néhány releváns publikáció:

Lepusztulási ráta meghatározása

Fedetlen kőzetfelszínek vagy akár teljes vízgyűjtők kozmogén izotópos vizsgálata lehetővé teszi akár nagyobb térségek hosszú távú (100 – 100.000 éves) lepusztulási ütemének számszerű becslését. Ez igen fontos lehet olyan estekben amikor az eróziós folyamatoknak az emberi hatásoknál hosszabb idejű, akár több éghajlati cikluson átívelő léptékű feltárására van szükség.

Néhány releváns publikáció: