Vízgeokémiai & Vízföldtani Munkacsoport


A munkacsoport tagjai

A földi vízkörforgás alapjaiban meghatározza bolygónk biogeokémiai, ökológiai és éghajlati állapotait. A vízgeokémiai, különösen stabilizotópos kutatások ennek a körforgásának és a benne végmenő kölcsönhatásoknak, fizikai folyamatoknak (pl. párolgás, kondenzáció, keveredés), valamint a víz eredetének feltárására irányulnak. Az oxigén- és hidrogénizotópok „ujjlenyomatként” szolgálnak, amelyek segítségével nyomon követhető a csapadékból származó víz útja a felszíni és felszín alatti rendszerekben. Az izotópos „ujjlenyomat” alapinformációt ad egy adott területre lehulló csapadékra vonatkozóan, valamint segítségével mélyebb ismereteket szerezhetünk a légköri folyamatokról. A vízföldtani kutatások ezzel párhuzamosan a víz mozgását, eloszlását és mennyiségi viszonyait elemzik a vízkörforgásban, beleértve a csapadék tér- és időbeli változásait is. A vízgeokémiai és vízföldtani kutatások együttes alkalmazásával lehetőség nyílik a vízkörzés tudományos igényű mélyebb megértésére, valamint a vízkészlet-gazdálkodás számára kulcsfontosságú jellemzők (pl. átlagos tartózkodási idő, effektív beszivárgási időszak) meghatározására.

Magyarországon a nemzetközi viszonylatban kiemelkedően gazdag vízkincs, a felszíni- és felszínalatti vízkészletek megőrzése nagy felelősséget ró a társadalomra. Ennek tudatában a Vízgeokémiai & Vízföldtani Munkacsoport kutatásai részben kapcsolódnak a Nemzeti Víztudományi Program, a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia, a Környezetvédelmi Program és a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia céljaihoz is.

A munkacsoport kiemelt kutatási témakörei


Nemzeti Izotóphidrológiai Atlasz

A kormányhivatalokkal 2023 és 2026 között folytatott együttműködésnek köszönhetően az egész országot lefedő felszíni és felszín alatti víztestekre is kiterjedő szisztematikus mintavételi programot hajtottunk végre. Az összegyűlt több ezer vízminta stabil hidrogén- és oxigénizotóp-összetételének elemzése folyamatban van. Az adatokat a felszíni és a felszín alatti vizekre nyílt adatbázisokban tesszük közzé. A rendszeresen frissülő adatbázis legújabb verziója elérhető a https://hdl.handle.net/21.15109/CONCORDA/XRLKLYcímen.

Az adatbázis a hazai felszíni és felszín alatti vizeket a 2020-as évek elején jellemző stabilizotópos összetételek átlagértékeire vagy szezonalitására vonatkozóan referenciaadatokat biztosít Magyarország bármely területére nemcsak a jövőbeli, hanem a retrospektív összehasonlításokhoz is. Az adatok nemcsak Magyarországon, hanem a határokon átnyúló víztesteket érintő hidrogeológiai kutatásoknál is hasznosak lehetnek. Az adatbázis egy megjelenítő és böngésző weboldallal is kiegészül, térkép alapú felülettel, amely segít a mögöttes adatok megjelenítésében és elemzésében mind térbeli, mind időbeli dimenzióban (izotopatlasz.elte.hu).

Projektek:

Csapadék izotóp-összetételének tér- és időbeli változásai

A csapadék izotópösszetételére vonatkozó információk nemcsak hidrológiai, hanem számos paleoklimatológiai kutatás számára is alapvető összehasonlító adatokat szolgáltatnak. Ezért az elsődleges adatok gyűjtésén túl kiemelten foglalkozunk a csapadék izotóp-összetételét archiváló adatbázisok minőség-ellenőrzéséhez, valamint az adathiányok pótlásához kapcsolódó módszertani kutatásokkal, valamint regionális léptékű izotópos tájképek előállításával és a kapcsolódó módszertani megoldások fejlesztésével. Ugyancsak kiemelt kutatási irány a csapadék izotóp-összetételének, a pára eredetével és meteorológiai paraméterekkel való kapcsolatának feltárása.

Projektek:

Felszíni- és felszínalatti vizek átfogó geokémiai és hidrogeológiai vizsgálata

A kutatás célja a felszíni és felszín alatti vízrendszerek közötti kapcsolatok feltárása, valamint a kémiai, fizikai folyamatok tér- és időbeli változásainak meghatározása. A vizsgálat középpontjában a vízösszetétel és fizikai állapot kialakulását befolyásoló természetes (pl. kőzet–víz kölcsönhatások, oldódási és kicsapódási folyamatok) és antropogén hatások (mezőgazdaság, ipari szennyezés), valamint egy adott terület vízmérlegének pontosabb meghatározása állnak. A komplex vizsgálat távérzékelt, meteorológiai, vízgeokémiai, vízföldtani adatok együttes értelmezéséből, valamint áramlási és transzport-folyamatok modellezésből áll össze.

Projektek: